2015. december 21. A Benső Fény hajnala
Ez a napfelkelte nagyon különleges tanítást hordozott számomra. A városból elindulva ködszitálós hajnalon, furcsa erők jelenlétét éreztem. Nem csak a megszokott Napenergiát, hanem valami nehezebbet is. Mintha valami lenne a levegőben, ami szembesít önmagammal.
Felérve Pilisszántóra, a parkolóból sűrű ködben sétáltunk fel a kápolnához, majd a Pilis keresztjéhez. Sokan összejöttünk és várakozással tekintettünk a kelő Nap irányába… csak hófehér, tejszerűen kavargó felhőt láttunk. Vízcseppek csillogtak a csipkebokrokon, mély csend ült várakozón a tájon. A fehérségből, messziről hallottam a jól ismert hangot, a felkelő Nap búgó morajlását a szívemben, de nap Atyát nem láttam. Vártam, hogy a minden évben megnyíló Fénypiramis beragyogja arcomat arany fényével, de a fehérség gomolygó homálya nem tágított.
Emberi énekszó csendült, mécsesek gyúltak, imák hangja szállt, de a Nap nem tudta áttörni a ködöt.
Szívemet kinyitottam a Napnak, aki a következőt üzente: az eljövendő időszak olyan lesz, mint a köd körülöttetek, külső (fizikai) fény nem tudja áttörni. Ha benne támaszt keresnétek, eltévednétek. Most ne a külső történésekre figyeljetek, azok nem a valóságot mutatják. A világ hatalmas változásban van, a jövő még homályba vész, így olyan vezetésre van szükségetek, mely mindig elérhető, soha el nem múló. Ez pedig bennetek lakozik mint Fény, szeretet és összetartás.
Belső fényeteket kell megtaláljátok, hogy az világítsa be tisztán utatok. Csak a belső iránytű mutatja valódi célotokat. A megoldást ne kívülről várjátok. Segítsetek magatoknak és egymásnak. Mutasson utat szívetek igaz szeretete. Nincs mitől félnetek, mert most megmutathatjátok mily erős a ti hitetek. Legyetek erős háló, mely a szeretet szövedékével tart össze benneteket. Teremtsetek bizalmas közösségeket, hol mindig támaszkodhattok egymásra. Találjátok meg belső Napotokat, mely célt és értelmet ad életeteknek.
Ha tiszta, örök fényed világlik benned, soha el nem tévedsz, bármily sötét vesz körül téged. Szíved kapuját kitárva belső fényed mindig oda mutat, merre igaz utad vezet! A belső Fényt kövesd!
Mindezt meghallva és szívemben értve a következő meditációt éltük meg:
Kérlek, figyelmed legyen most magadban. Érezd, hogy te vagy életed középpontja, biztonságban és szeretetben. Most szereteted erejéből engedj gyökereket a földbe. Szeretettel gyökerezd le magad és kapaszkodj bele Földanya szerető anyai erejébe. Köszönd meg az ő tápláló gondoskodását és fogadd el a védelmét.
Érezd, ahogyan Földanya energiái lentről felfelé fokozatosan betöltenek téged… érezd a melegséget és a szerető gondoskodás erejét szétáradni benned.
Most gondolatban fordulj a felkelő nap irányába és lásd, hogy ott egy hatalmas aranykapu áll. Ez a kapu most kinyílik és ott áll mögötte Nap-atya, ragyogó arany palástban. Számtalan fénysugár szikrázása tölti be. Most arany palástja, mint aranyfolyó elindul, és a fényt árasztja kifelé a kapuból. Csak árad és árad az aranyfolyó… egyik sugara éppen feléd tart. A szíved előtt megáll és kér, nyiss kaput neki.
Tárd hát ki a szíved kapuját és fogadd be Nap-Atya áldását, aranyló szeretet-fényét. Ismerd fel, hogy megérdemled, isteni gyermek önvalód jogán. A tiéd az a Fény!
Mond hát ki magadban: elfogadom, beengedem a Nap fényét magamba! Gyújtson örök lángot bennem, ragyogjon a szeretet fénye soha el nem múlón Szívemben. Mutasson utat a legnagyobb sötétségben is, erősítsen meg hitemben, segítsen összekapcsolódnom a szeretetben. Köszönöm.
Most pedig érezd, hogy nyitott szívkapudon át a fény beárad lényedbe, meggyújtva szereteted öröklámpását. Ez a Fény bevilágítja minden részedet, ha kívánod utadat, és oda küldöd, ahová csak szeretnéd. Sosem fogy el, hiszen Isten táplálja benned.
Most az arany Napkapuból egy aranyangyal indul el feléd, kezében ajándékot hoz… Szíved előtt megáll és bebocsátást kér. Te beengeded, köszöntöd őt. Az angyal belépve szíved oltárához megy és ajándékát ráhelyezi. Nézd meg mit kaptál…
Most az aranyangyal kristályport szór szét a szívedben, hogy csillogása mindig visszaverje a szívedben ragyogó fényt és te azt mindenkiben és mindenben megláthasd.
Mikor végzett áldással elköszön és visszatér a kapuhoz. Utánanézel és a kapuban meglátod Nap-Atyát aki felemelt kezével megáld téged és azt mondja:
- Ez a kapu mindig nyitva áll. Akkor merítesz fényt belőle, amikor csak szeretnél. Ez a fény neked mindig látható, még a legnagyobb sötétségben is. Csak annyit kell lenned, hogy kitárod a szíved és behívod a Nap erejét magadba.
A Fényt és az Aranykaput most már magadban érzed. Engedd, hogy átragyogja a lényed. Engedd, hogy megvilágítsa utad, lásd merre kell menned. Rajzolja ki célod, erősítse meg hited magadban, hogy tudd, eléred. Már semmilyen sötétség vagy köd nem zavar. Te tisztán látsz magadban.
Áldott vagy!
Csodás 2016-os évet kívánok mindenkinek!
Aranyló szeretettel: Pusztai Orsolya
