Szín-szimbolika
Minden színnek amit látunk, szeretünk, rendszeresen feltűnik életünkben, álmainkban, meditációban jelentése van. A színek ugyanolyan rezgéstartománnyal rendelkeznek, mint a hangok. Minden színhez tartozik egy energia, egy rezgésszint. Ezáltal vannak hatással életünkre és üzennek nekünk, mi az a terület, melyre oda kell éppen most figyelnünk.
Ha reggel megnézünk egy színpalettát, rögtön ki tudjuk választani, melyik az a szín ami akkor legkobban tetszik nekünk.
Annak a színnek a rezgéseire van éppen akkor szükségünk, hogy harmóniában legyünk.
Olyan ez, mind mikor a sokféle étel közül, mi pont azt kívánjuk. A szervezet így jelez, milyen tápanyagforrásra van szükségünk.
(Azért üzenem a csokoládéfüggőknek, hogy az állandó édességkívánalmat ne hárítsák testük szükségletére, mert a függőség az ego jelzőrendszere, nem a léleké)
Tehát ha egy szín különösen tetszik nekünk, érdemes rámeditálni. Lehet egyszerűen egy olyan színű korongot nézni kb. 50 cm távolságról addig, míg úgy nem érezzük a szín teljesen kitágul és körbeölel minket.
Akkor engedjük be a szín energiáját és legyünk benne amíg jólesik.
Ha kiváncsiak vagytok egy-egy szín szimbolikus jelentésére, alább megtalálhatjátok, de tartózkodjatok az általánosításoktól, mert minden üzenet speciálisan csak arra vonatkozik, aki kapja, és úgy ahogy ő azt megérti.
Szín szimbólumok
- Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
- A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
- A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
- Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
- A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője
- Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.
- Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása.
- A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.
- Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.
- A nemiség szimbóluma, a libidó színe.
- A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.
- Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
- A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától.
- Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
- Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
- Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.
- A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe.
- Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.
- Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
- Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a „Nagy Mű” harmadik fokozatát.
- Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.
- A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése.
- Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.
- Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
- A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.
- A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe.
- A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé.
- A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.
- A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
- Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
- A színskála „közepén” áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
- Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
- Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
- A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
- Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.
- Az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma.
- Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.
- Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte.
- A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe.
- A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal.
- Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin principiumra utal.
- A mértékletesség színe.
- Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.
- Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.
- A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
- A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.
- Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.
- A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.
- A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
- Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.
- A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe.
- A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.
- Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe.
- A fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.
- Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
- Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
- A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
- A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
- Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
- A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
- Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
- A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
- A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
- A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.
- Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.
- Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
- Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat „ezüstfolyónak” nevezték.
- A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.
- Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.
- Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.
- A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.
- Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.
- A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre.
- Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.