Gyermek és felnőtt vagyunk...
Bennünk él mindkettő.
Az egyik képes álmodni, rácsodálkozni a világra, lelkesedni, tágra nyílt szemekkel nézni, reménykedni, és álmodni.
A másik sokszor túl komolyan veszi az életet, elcsügged, fél, hajlamos feladni, és elfeledkezik az álmairól.
Mindkettővel kapcsolatba tudsz kerülni, és mindkettőtől tudsz tanulni. Mindkettőt tudod tanítani és gyógyítani.
Az első dolgod amit érdemes tenned ehhez az, hogy a gyermeket értsd meg magadban! Engedd szabadon futni, élni, nevetni, játszani. Érezze, hogy biztonságban van és szereted őt. Ha így teszel, életedet örömtelivé, kíváncsivá, bátorrá, és izgalmassá varázsolja. Fontos, hogy a gyermek erős legyen benned, hogy tudjon kapcsolódni hozzád, és te elfogadd őt úgy, ahogy van.
Amint ez megtörténik, a benned élő felnőtt meglazítja nyakkendőjét, vagy szorosra húzott övét, kitárja karjait, vesz egy nagy levegőt, és sokkal bátrabban, szabadabban lép tovább az úton.
Emlékezz: az öröm, a bizalom, a lelkesedés, a bátor kíváncsiság, a benned élő gyermek!
A merev szabályok követése, a félelmekkel teli sztereotípiák és korlátok felállítása, sokszor a benned élő felnőtt kényszereit mutatja.
Ezeket a korlátozó kényszereket csakis a gyermek segítségével tudod lebontani!
Így hát találd meg őt magadban, barátkozz meg vele, szeresd, védelmezd, és fogadd el mindazt, amit ezért cserébe ad neked: szabadságot, örömet, lelkesedést, kreativitást, önmagad szeretetét!
