A céltudat önmegvalósító ereje
Az ember szellemi-lelki és fizikai lény is egyben, léte és teremtése ezért több síkon zajlik. Akkor élhetjük meg létünk teljességét, ha minden síkunkat összehangolva, egy központi vezérlés által működtetjük tudati teremtő erőnket.
Mik ezek a síkok?
A szellemi vezérlés – mint gondolati minta.
A lelki útmutatás – mint érzelmi késztetés.
Az emberi megélés – mint cselekedet.
Mi a központi vezérlés?
A Szívtudat.
Te, aki ezt a cikket olvasod, már bizonyosan százszor hallottad ezt. Nem baj, minden egyes ismétléssel, új dolgok mozdulnak meg benned…
Az ember lélek-, és szellem-dimenzionális részei, bármennyire láthatatlanok is itt és most a fizikai szemnek, nincsenek szervesen elkülönülve… a kabátunkat levehetjük az előszobában, az energiaterünket viszont, még a fürdőbe is magunkkal visszük. Ezáltal a velünk történő dolgok minden síkunkon hatnak.
Emberként háromdimenziós lényünk, ego-s tudati vibrációnk, mint megélő és tapasztaló elsődleges figyelmi szempontunk.
Ez a háromdimenziós én, áll egy gondolati világból, egy érzelmi áramlatból és egy akarati megvalósító szándékból.
Minden dimenziónk a maga síkján tökéletesen kirajzolja teremtésünket, de addig nem kapcsolódhat a másik valóságába, míg mi, tudati döntésünk okán át nem alakítjuk a következő dimenzionális sík rezgéseibe…
Hogyan történik ez? Dimenzióról-dimenzióra, tudatunk ereje által.
Az első dimenzióban kezdjük. Ez a tervezőasztal, ahol a műszaki rajzok készülnek. Úgy nevezzük: gondolat. A gondolat egy kép, mely kirajzolja teremtésünk vázlatát, keretet ad neki. Azért egy dimenziós, mert önmagában áll (mint egy körvonal), hogy csak arra az EGY dologra figyelhessünk.
Ezt addig szükséges finomítanunk, míg változatlan lesz, és teljesen tisztán látjuk magunkban. A teremtés fogalmának tisztázása az első dimenzió feladata.
Pl. írni szeretnék, ezért szükségem van egy íróeszközre. Toll vagy ceruza? Ennek eldöntése az első dimenzióban történik, azaz itt azonosítjuk be a teremtést.
Ezután ezt az egydimenziós képet szükséges lehoznunk és összekapcsolnunk a második dimenziós térrel…
Ezért teremtésünket a második dimenzióban folytatjuk, azaz a megalkotott képet feltöltjük élettel. A körvonal tónusokat, színeket kap, betöltjük érzelmekkel. Itt a gondolat és az érzelmi színezet két minőség, ezért már a kétdimenziós valóságunkban teremtjük, összhangban az egydimenzióssal. A lelkierő képes összekapcsolni a megalkotott gondolati kép újabb valóságával, az érzelmi színezettel. Ez ad minőséget mindennek…
Az előbbi példánál maradva, az egydimenziós világomban tudom, hogy egy tollra van szükségem az íráshoz, a toll, mint fogalom már a rendelkezésemre áll. De milyen legyen ez a toll? Erre ad választ a második dimenzió érzelmi rezgése és színezete: kicsi vagy nagy? Műanyag vagy fém? Kék vagy piros? Golyós vagy töltős?
A minőség megadása a második dimenzió feladata, olyan, mint amikor a látványterv elkészül…
Amikor az első és a második dimenzió a teremtésben összekapcsolódott, beaktiválódik a harmadik dimenzió akarati ereje, hogy emberi világunkban is valósággá válhasson teremtésünk. A harmadik dimenzió legerőteljesebb teremtése a cselekedet.
A cselekedet elindítója az akarat, ami összekapcsolja az első dimenziós teremtett kép, és az azt feltöltő második dimenziós lelki színezet együttes erejét, a harmadik dimenzió megtapasztaltató terével. Ez akkor történik összhangban, ha a gondolat, az érzelem és az akarat harmóniában működik. Egyszerűen szólva: azt teszem amit érzek, azzal kapcsolatban, amit gondolok. Ilyen esetben a cselekedet megélését megelégedettség koronázza.
Példánkkal élve, már tudom, hogy tollat szeretnék használni az íráshoz, azt is, hogy milyet, fogom hát és használom, azaz írok vele.
A harmadik dimenzióban megvalósítom, azaz megélem azt, amit megteremtettem a láthatatlan világaimban. Így megtapasztalom, milyen az az akarat és a cselekedet szintjén…
Sokszor azonban a dimenziók közötti összehangolást megzavarja valami. Mi lehet ez? Az elmében tárolt sztereotípiák, félelmek, hitrendszerek… ha ezek a vibrációk lehetőséget kapnak, belefirkálnak a képbe… ilyenkor összezavarodik a tiszta csatorna és a végeredmény is zavart lesz: teljesen máshogy gondolom azt, amit érzek, és automatikusan cselekszem valamit… mit is?
Hogyan tudjuk ezt az összehangolást jól megtartani? Egy tiszta átalakító erővel.
Mi az átalakító erő? A CÉLTUDAT!
Ez képes a Szívtudat minőségében tartani minket...
Amikor elindulok, és célirányosan haladok, tudatosan szólítom az engem segítő erőket (legyen az az első, második, vagy harmadik, akár magasabb dimenzionális síkomról való) a célomhoz való eljutás útjára. Ha mindezt tengve-lengve teszem, mindig más célt kijelölve, vagy céltalanul, a teremtő erő nem tud összpontosulni és adott irányba haladni.
Kicsit olyan, mintha a céllövő versenyen valaki össze-vissza lövöldözne, hátha betalál majd valamelyik… így csak a teremtő energiát vesztegetjük.
Szellemi és lelki erőink nem tudnak összpontosítva segíteni a megélésben, ha nem mutatunk rá valamire. Ehhez célra van szükség!
A céltudatos élet segít, hogy dimenzióink egy azon csatornán keresztül áramoljanak hozzánk, azaz gondolatunk, érzésünk és akaratunk kézen fogva sétáljanak be a megvalósulás kapuján…
Lehet még ennél tovább is menni?
Természetesen… hiszen létünk nem áll meg a harmadik dimenzió emberi valóságánál…
Ezt visszük tovább a negyedik (sőt még magasabb) dimenzióba is, ahol teremtésünket a jövőbe, azaz az időmátrixon egy másik pontra vetítve látjuk átalakulni.
Pl. ma elültetek egy fát, és holnap a gyermekem eszik a gyümölcséből.
Ez a gondoskodó, önzetlen, saját (földi)emberi létezési teremen túlmutató erő, már a negyedik dimenzió teremtése.
Ez már az önmeghaladás művészete… ha szeretnéd megtanulni, várlak szeretettel a 2019-es évben induló lélekgyógyász képzésen.
Áldással, Pusztai Orsolya – lélekgyógyász