Orsika4

 

Orsolyaként láttam meg a napvilágot. Akkor, ott, tudtam, amire csak később emlékeztem újra, hogy feladatom tiszta isteni csatornaként, Fényüzenetek közvetítése és tanítói, gyógyítói minőségem aktiválása. Erre vállalkoztam... és készültem életeken át.

Eltelt egy kis idő, mire én is elhittem...

Emlékszem, 11 éves lehettem, mikor Karácsony estéjén lementünk a közeli templomba édesanyámmal, hogy részt vegyünk az éjféli misén. Nagyon sokan voltak és nekünk már csak állóhely jutott a bejárat közelében, de még mindig jöttek és jöttek. A mise alatt nem tudom miről beszélt a pap, mert nem igazán lehetett hallani, de az az érzés tisztán itt van bennem, ami akkor megragadta a figyelmemet. Most, ahogy újra visszaemlékszem, sokkal tisztábban érzem és könnybe lábad a szemem a szeretettől.

Valami vibrált a levegőben… Mintha kihegyezték és ugyanakkor eltompították volna minden érzékemet. Csak álltam, mormogást hallottam és bámultam magam elé… és akkor valaki megfogta a kezemet. A mellettem álló volt. Nem ismertem őt, csak láttam, hogy egy idősebb úr az. Éreztem, hogy a másik kezemet is megfogja valaki. Édesanyám mosolygott le rám szeretettel. Akkor tudatosult bennem, hogy minden ember aki akkor ott volt abban a templomban, megfogta egymás kezét függetlenül attól, ismeri-e azt, aki mellette áll. Abban a pillanatban tárult fel az az érzés a szívemben, amit azóta is őrzök magamban, és tudtam a feltétlen isteni szeretetet érzem. Ez az az erő, mellyel Krisztus képes volt megváltani minket annyi szenvedés árán!

Annyira meglepődtem a felismeréstől, hogy szólni sem bírtam, szinte megbénultam: hát ez az, amit mindenki annyira keres! De hát itt van! Átélhető, megtapasztalható és oly közeli! Miért nem vagyunk mindig benne? Miért csak vágyakozunk utána? S a kérdés sokáig megválaszolatlan maradt, miután a mindennapok történései és a megfelelési vágy elfeledtette velem azt, amit akkor, ott szívemmel-lelkemmel átéltem.

Majd felnőtt koromban egyre csak azt éreztem, hogy valami hiányzik az életemből. Ez a hiányérzet nálam először fizikai, majd lelki fájdalmakban nyilvánult meg. Már ekkor jelezték, kezdjek el kívülről befelé is figyelni.

Miután átéltem testi-lelki „bajaim" minden tárházát, egyszer csak valami megszólalt bennem, mint egy erős, elnyomhatatlan érzés, mi hanggá állt össze szívemben: ez így nem mehet tovább! Ez nem Én Vagyok!

Majd egy újabb: képes vagy felállni! Meglátod sikerül és megváltozik az életed.

Ekkor kiszakadt belőlem az a rengeteg fájdalom amit évek óta hurcoltam magamban, és felhagyva makacsságommal, alázatos szívvel segítséget kértem. Hozzá fohászkodtam, ahogy édesanyámtól is láttam nehéz pillanataiban.

-          Uram, segíts! Istenem, emelj fel! Legyen meg a Te akaratod!

Mintha kinyitottak volna egy ajtót, és ezt a minthá-t már el is felejthetjük, mert én nyitottam ki azt az ajtót, mi sosem volt bezárva, csak én tartottam becsukva. Ez az Áldás és Gondviselés ajtaja, melyen keresztül Isten Kegyelme és Szeretete árad reánk.

Felgyorsultak az események és egymás után jött a segítség, először földi, majd spirituális szinten. Olyan szakemberekhez kerültem, akik felnyitották szemem lelki sebeimre, amik minden problémámat okozták. Mikor készen álltam magamat elfogadni és tettem egy lépést az önszeretet felé, akkor jött Ő, aki megfogta a kezem és a további lépéseket már vele tettem meg. Jézus az, tanítóm, mesterem és barátom. Akkor emelt fel, mikor már kész voltam létemet elfogadni és életemet az Ő kezébe ajánlani. 33 éves voltam ekkor.

Először csak végtelen, elmondhatatlan szeretetet éreztem, és azt, hogy az a SZERETET folyamatosan körbevesz és gyógyít engem.

Minden nap imádkoztam, először imakönyvekből, egyéb imafüzetekből és hozzám eljutott írásokból. Majd egy kis idő után úgy éreztem ez nekem nem elég személyes. Szívem vágya volt úgy szólni hozzá, mint a legjobb barátomhoz, ki minden titkomat ismeri, sőt még azokat is tudja, melyeket még magamnak sem mondok el.

Beszélgetni kezdtem. Először mindig nagyon figyeltem és akartam hallani válaszol-e nekem. Szeretetteljes érzésekben jött a felelet. Mikor ezek az érzéspárbeszédek rendszeressé váltak, meghittséget hoztak kapcsolatunkba.

Sokszor nevettem magamban, mit szólna valaki ha tudná, hogy nekem minden hajnalban „randevúm" van és megkérdezné:

-          Kivel?

-          Kivel, kivel, hát Jézussal!

Ez mindig felvidított és boldogsággal töltött el. Aztán az egyik reggel megszólalt bennem valami… egy érzés, ami hallható volt!

Igen, tisztán álltak össze a szavak a szívemben: Egyek Vagyunk!

Figyeltem, honnan jön a hang, de csak később bizonyosodtam meg róla, hogy a szívemből. Először kicsit megijedtem. Talán elment az eszem, a hajnali felkelés megviselte az idegeimet? Vagy hallucinálok és beképzelem az egészet? Hogyan beszélhetne a szív, mikor az csak érez? Aztán elöntött az a jól ismert érzés, mikor Ő van velem és már nem is akartam tudni, csak hagytam, hogy történjenek a dolgok. Több éven keresztül kaptam az égi tanításokat és számtalan Atyai beavatás után "megérettem" a Kegyelemre.

Isten áldásával aktiválódott a közvetítő Fénycsatornám, melyen keresztül Fényüzeneteket hozok át a földi síkra.

Idővel sok ismeretet és tapasztalatot szerezve, felébresztettem magamban azokat a tudásokat, melyek bennem régóta jelen vannak, hogy tevékenyen is segíthessek.

Tanultam időközben lélekgyógyászatot, parapszichológiát, energetikát, számmisztikát, asztrológiát, családterápiát és egyéb segítő tudományokat, hogy szerteágazó tapasztalataimmal mindig azt a segítséget tudjam nyújtani, ami a hozzám fordulónak akkor a leginkább megfelelő.

Így történt, hogy szépen, önmagam és képességeim megismerése során segítővé váltam, hogy beteljesíthessem vállalt feladatomat.

És a dolgok azóta is történnek…

Ne feledjétek, Isten Bennünk van és életünk akkor lesz igaz Őbenne, ha a SZERETET útján járunk.

Atyánk adjon mindannyiunknak erőt, hitet, kitartó akaratot és bölcsességet, hogy megtaláljuk saját boldogságunkat létezésünkben és utunkat járjuk Jézussal a Fényben.

 pixiz 02 10 2017 11 12 09

Pusztai Orsolya

Kapcsolat: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kristálycsakra

Facebook