JacobsLadder BiblicalThemes

A megbecsülés lajtorjája

 

 

Életünk a megismerésről és a fejlődésről szól. Nemcsak emberi valónkkal, de lelkünkkel is tapasztalunk és változunk, szellemünkben felismerünk.

Az emberi lét olyan csodálatos lehetőség, melyben a lélektudat, a megismerni vágyó kíváncsiság megélheti önmagát, és számára ismeretlen területeken tapasztalhat.

Az emberi tudat egy egységes rendszer, melynek fokozatain keresztül a szellem, az önmagára ismerés útját járhatja be.

 

Ezek a fokozatok:

- a szellemi irányítás, mely a megismerés programját és a felismerés általi bölcsességet adja, gondolatainkon keresztül.

- a lelki kapcsolódás és tapasztalatszerzés, mely a tiszta vágyak megteremtésén keresztül, a megismerés folyamatában kapcsolja össze a megismerőt, és a megismerés tárgyát. Üzeneteit az érzelmeken keresztül adja.

- a testi tapasztalat és fizikai megélés, mely a teremtés cselekedeti erejében, és annak visszahatásában segít felismerni a számunkra előrevivőt vagy hátráltatót. Ereje az akarat rezgéseiben érzékelhető.

 

Ahogyan az emberi tudat fejlődik, úgy kapcsolódnak össze egyre jobban ezek a fokozatok fentről lefelé, majd lentről felfelé haladva…

 

ledder5

 

A lefelé haladás… az anyagi világ megélésének programja, a megismerés vágya – az inkarnációs ciklusok.

 

Itt az irányító elv a szellemi tudat végtelen bölcsessége és a tapasztalat szükségességének (mint önmegismerő lehetőségnek) a felismerése. Feladata a lehetőség szellemi hátterének és irányító elvének megteremtése, azaz az Univerzum létrehozása, és az azt működtető programok (Isteni törvények) bevezetése.

Ezt követi a második fokozat, a lélekenergia összekapcsoló vibrációja, mely lehetővé teszi, hogy a szellemi elv értelmet nyerjen egy lehetőségben, a leszületések karmikus láncolatában. Feladata a lélekcsaládokba szervezés, karmikus feladatkiosztás és végrehajtás, ellenőrzés, kiértékelés.

A harmadik fokozat, maga az emberi lét megélése, azaz a tudat anyagba süllyedése, melynek célja az érzékszervi tapasztalatok feldolgozása alapján történő megismerés. Itt az elmetudat korlátolt rezonanciája, a fókuszt az anyagi világban tartva vezet bennünket az önmeghaladás útján.

Így nézve, a szellem a tervező, a lélek a kivitelező, a test a (fel)használó…

 

Hogyan jön ide a megbecsülés?

Minden tudatos részünk, mely a megismerés folyamatában részt vesz, pontosan érti és tudja, hogy az önfelismerés teljessége, csakis a részek egészében érthető meg, így megbecsül minden neki segítő tudati részt.

A szellemi tudat az egység erejében megbecsüli az önmegtapasztalás lehetőségét a lélekben, a lélek pedig megbecsül minden inkarnációs lehetőséget, melyben emberként tapasztalhatja önmaga képességeit, az ember pedig… hát lássuk, mit is becsül meg az ember…

 

spirituality sri aurobindo

 

Ha most megfordítjuk az irányt és lentről felfelé haladunk, a tudat célja a korlátait felismerő, és abból kilépő létező, isteni minőségének elfogadása és megélése. Azaz saját emberségünk mindenható erejének felvállalása. Ez bizony nehezebb, mint az előbb leírt fentről lefelé haladó folyamat.

Miért?

Mert az elme korlátai behatárolnak. Ahhoz, hogy átlépjük a kerítést, fel kell másznunk egy létrára, hogy lássuk, mi is van a kerítésen túl.

Ez a létra lehet a megbecsülés lajtorjája, mely fokozatokon keresztül segít hozzászokni a látványhoz, feldolgozni az új információkat és megérteni a haladás irányát.

Ahogyan az emberi tudat a születés okán elkezdi felismerni önmagát, a világot, és a kapcsolatot önmaga és a világ között, úgy tanul meg bennünk a megbecsülés is jelen lenni.

Ez az erő nem más, mint meghajolni minden minket segítő, tanító lehetőség előtt, elfogadva annak „hazavezető” információját, az önmagunkra ébredést.

 

A megbecsülés több, mint hála. A megbecsülésben nemcsak elfogadjuk a minket tanító tapasztalást, de megértjük, hogy ebben rejlik a kulcs önmagunkhoz. A zárat, amit nyit, viszont nekünk kell megtalálnunk magunkban.

 

divine5

 

Nézzük hát, milyen létrafokokat kell a tudatnak megmásznia a tisztánlátáshoz:

 

1. A FIZIKAI ÉLET MEGBECSÜLÉSE – ez a létrafok az első, amire felállva egyáltalán elindulhatunk fölfelé. Az elsődleges feladatunk megbecsülni az élet adta lehetőségeinket; a testünket, a személyiségjegyeinket, a minket tanító személyeket és környezetet, magát az életet! E nélkül meg sem láthatjuk, mi mindent tartogat még nekünk… Akkor állunk biztosan ezen a létrafokon, ha tisztán ki tudjuk jelenteni: szeretem az életet, szeretem az életem!

 

2. A KAPCSOLÓDÁS MEGBECSÜLÉSE – ahhoz, hogy tapasztalhassunk, össze kell kapcsolódnunk. A kapcsolódásban az érzelmi viszonyulásaink segítenek, ezért meg kell becsülnünk az érzelmeinket, azt, hogy képesek vagyunk érezni. Ez minden döntésünk alapja… honnan tudnánk mi jó, vagy rossz nekünk? Onnan, hogy az érzelmi jelzőrendszerünk segít ebben. Ezért bármi vagy bárki, akivel kapcsolatba kerülsz, érzelmeket vált ki belőled, becsüld meg, mert tanítást kapsz. A második létrafokra akkor tudtál felállni, ha képes vagy tisztán kijelenteni: szeretetben kapcsolódom az érzelmeimhez, elfogadva létjogosultságukat.

 

3. ÖNMAGUNK MEGBECSÜLÉSE – elfogadva azt, akik most vagyunk. Minden erősségünkkel és gyengeségünkkel, melyek aránya természetesen saját változni tudásunktól, akarati energiánktól is függ. Ha becsüljük saját emberségünket, helyünket a világban, önmegvalósító törekvéseinket, próbálkozásainkat (akkor is, ha elsőre nem mindig sikerülnek), elfogadhatjuk egyediségünket, mellyel az emberi életet gazdagítjuk. Ez a lépcsőfok csak akkor tart meg minket biztonságban és csak akkor léphetünk innen tovább, ha tisztán kinyilvánítjuk: szeretem magam olyannak, amilyen vagyok.

 

4. MÁSOK MEGBECSÜLÉSE – mindenki okkal az, aki. Saját élet-tervvel és karmikus küldetéssel. Emberként nem láthatunk mindig tisztán, így a megbecsülés erejébe kapaszkodva vagyunk képesek felülemelkedni korlátainkon és megengedni, hogy észrevegyük mindenkiben és mindenben a tanulás és tanítás lehetőségét. Az inkarnációkban nincsenek véletlenek, egyrészt azért mert előre megterveztük, másrészt azért, mert gondolatainkkal, érzelmeinkkel megteremtettük. Ha elfogadjuk, hogy ez minden emberre ugyanúgy vonatkozik, lemondunk a hibáztatásról és megbecsülésre váltjuk, hiszen mindenki ugyanazzal a céllal van jelen a létben: önmagára ismerni. Ha szeretnénk ezen a létrafokon is megerősödni, mondjuk ki meggyőződéssel: minden életet tisztelek és szeretek.

 

5. A TANÍTAS MEGBECSÜLÉSE – az életet tapasztalni érkeztünk, hogy általa tanuljunk, fejlődjünk. csak akkor vagyunk képesek elfogadni a minket tanító erőket, információkat, ha megbecsüljük őket. Minden kis mozdulat, szó vagy mondat, minden találkozás, tapasztalat, tanít minket. Ahogyan megtanulunk járni, beszélni, késsel, villával enni, úgy tanulunk kapcsolódni, kifejezni, megérteni, felismerni, önmagunknak lenni. Sosem tudhatjuk előre, honnan érkezik hozzánk a tanítás… lehet az egy hosszú könyvből egyetlen mondat, egy több órás találkozásból egyetlen pillantás. A megbecsülés segít ezt felismerni és magunkévá tenni, mert feloldja a kritikát és az elvárást. Ha stabilan szeretnél ezen a létrafokon állni és innen továbblépni, tudatos felismeréssel mondd ki: minden tanítás értékes, mert észreveszem benne, ami nekem szól.

 

6. A MEGÉRTÉS MEGBECSÜLÉSE – ez a létrafok azt mutatja meg, mit ad neked az, ha elfogadod az élet tanításait. Ha felismered mi történik veled, és megérted miért történik, olyan útmutatás lesz a részed, mely a bölcsesség megszerzéséhez vezet. Ehhez viszont szükséged van arra, hogy felállj a megértés megbecsülésének létrafokára. Itt már nem az elképzelés az, amit látsz, hanem a tudás az, amit kapsz. Ha megbecsülsz minden felismerés (tanítás) általi megértést benned, örök bölcsességed gazdagítod. Jelentsd ki meggyőződéssel: minden megértés a javamat szolgálja.

 

7. A KEGYELEM MEGBECSÜLÉSE – az emberi elmetudat korlátai sokszor teremtenek akadályt előttünk. Azon a szinten, ahol a problémát látjuk, sokszor nem vesszük észre a megoldásra mutató jeleket. Ilyenkor megszólítjuk a felsőbb hatalmat, Istent, és segítséget kérünk. Ez a segítség nem biztos, hogy az általunk vágyott formában érkezik, de mindig úgy, ahogyan nekünk jó. Ha megbecsüljük a számunkra küldött segítséget, nem elvárunk, lefitymálunk, de elfogadva megengedünk, pontosan úgy történik minden, ahogyan kell. Ha megbecsüljük a kegyelem által adott támogatást, a létra felső fokára érve, kilátunk az általunk emelt kerítés mögül, a végtelen lehetőségek terébe… mondd hát tiszta szívvel: elfogadom a Kegyelmet úgy, ahogyan Isten adja.

 

chakra1

 

Ahogy látod és sejtheted, ez a hét létrafok nem más, mint a hét főcsakra tudatában jelen lévő segítő erőket aktiváló kódok egyik fajtája. Ha a csakra terekre fókuszálva nap, mint nap elmondod az adott szint megerősítő mantráját, a megbecsülés segítő ereje bevonzza számodra az erőt és lehetőséget, önmagad tiszta megélésére.

 

Áldással, Pusztai Orsolyalélekgyógyász

 

www.kristalycsakra.hu