Álom mesék 1.

Ez a sorozat olyan tanításokat tartalmaz, melyeket álomban, meditációban, vagy belső inspiratív üzenetekben kaptam és kapok folyamatosan tudati utam és fejlődésem során.

Ahogyan Jézus is példabeszédekben tanított, a tudat is így tudja leginkább feltárni bölcsességét az elme formákban, és viszonyításokban gondolkodó világának.

Mindazon kis történetek, melyeket itt átadok nektek, bennem tárultak fel, így értelmük mások számára legyen inkább elgondolkodtató, mint tényszerű. Szeretném, ha megtalálnád a saját válaszaidat, így inkább vagyok útmutató, mint sem „megmondó”.

Ezen történetek szereplői Felsőbb Énem, azaz mesteri Öntudatom tanító ereje, és tanítványi minőségem, emberi valóm, pszichém…

A közös út során lesznek könnyebb és nehezebb szakaszok, így mindenki saját felelősségére kapaszkodjon….

Áldással, Pusztai Orsolya – lélekgyógyász

https://www.facebook.com/Kristalycsakra

A Hold válasza

Mester és tanítványa ülnek egy szép nyári estén a domboldalon… a fények már letűntek, a sötétség lassan kúszik lefelé az égről.

A Hold sejtelmesen világítja be az esti tájat, ezüst leplet terítve mindenre és mindenkire.

• Mi a Hold? – kérdezi a tanítvány

• A válasz. – mondja a mester

• Mire?

• A kérdésre.

• Mi a kérdés? – érdeklődik a tanítvány

• A Nap – feleli a mester

• Nem igazán értem ezt mester, elmagyaráznád?

• Kérdés akkor merül fel az elmében, ha az egység megbomlik és hiányként jelenik meg a gondolat folyamatosságában, mint folyóban a sziget. A Nap sugárzó fényével láthatóvá tesz valamit, ami kívül van. Ragyogása azt mutatja, mit szemeddel, elméddel láthatsz, de eltakarja azt, ami belül van. Fény és árnyék ellentétét mutatja, a látható és láthatatlan létezés valóságát. Ő képviseli az állandóságot, a Fény jelenlétét, a látható igazságot. Így mindig egy kérdést indít el bennünk: Mi az, ami nem látható?

• De hogyan felel erre a Hold?

• A változás erejével. Hiszen hol látható, hol láthatatlan. Fénye tükör, melyben magadat megpillanthatod. Mikor növekszik, kiélesíti benned a látható képet, így felismered az általad magadnak vélt formát, az elme minőségét. Mikor csökken, elhomályosítja az eddig megismert és biztonságot adó kereteket és ösztöneidre bíz téged, hogy felfedezd a benned rejlő ismeretlent. Mikor eltűnik az égről, belső érzékeidre támaszkodva egy új világot láthatsz meg.

• De hát mester, akkor semmit sem látok!

• Pontosan úgy, mint amikor mindent látsz.

Szeretettel, Orsi