elengedés 

A Szabad Akarat filozófiája...

 

Mikor szellemi mesteremet megkérdeztem, mi a szabad akarat, azt felelte:

Egyszerűen csak annyi: engedd, hogy Isten akarjon benned!

 

Ez a válasz akkor nagyon egyszerűnek és érthetőnek tűnt a szívemmel, de az emberi elme nem szereti a „túl egyszerű” dolgokat. Az ego szeret kombinálni, csűrni-csavarni, hogy különlegesnek és komplexnek érezhesse magát.

Ezért nem elégszik meg elsőre, hanem újra és újra keresi az önigazolásokat és a bizonyságokat.

Elkezdi szétboncolgatni az egységet részekre, és azokat tekintve egységnek, így értelmezi a darabokat külön-külön. Pont itt van benne a buktató, és itt szokott elveszni a lényeg.

A Teljesség csak a részek teljes ismeretével és az egymással való tiszta kapcsolatuk alapján értelmezhető.

Ahogy egy bölcs mondás tartja: nem ismerheted meg a teljes történetet a könyv egyetlen lapja alapján.

 

Tehát ha valóban választ szeretnél találni, törekedned kell a legalaposabb ismeretre, azaz az egész felfedezésére, akár a részeken keresztül!

Akkor mi is az igazság a szabad akarat kérdésében?

Az emberi igazság mindig az, amit az akkori tudásunk, meggyőződésünk, gondolati, érzelmi és akarati beállítottságunk szerint annak hiszünk.

Igen ám, de mi is részei vagyunk az egésznek, ezért a teljességet csak a saját rész-igazságunk szerint értelmezhetjük. Hogyan érthetem meg ezek után a Szabad Akaratot egészen?

Költői kérdések sorozatán át, eljuthatunk addig, hogy saját igazságomon belül megtalálhatom a végkövetkeztetést, ami az enyém, de ezt még mindig össze kell hangolnom az egységes valósággal.

Tehát megvizsgálhatom a részeket egyenként és alaposan, hogy össze tudjam rakni ezekből a mozaikokból az egységes képet.

Az alábbi filozófia a saját igazságrendszeremen keresztül értelmezett valóság. Nem tisztem, hogy rád erőltessek bármilyen meggyőződést vagy gondolatot. Nem kell semmit elhinned vagy tagadnod. Egyszerűen csak átadom neked, amit fejlődési utam folyamán felfedeztem… fogadd szeretettel.

 

Third-Chakra

 

Nézzük akkor a részeket és az egészet is…

Mi is az akarat?

A tiszta Akarat egy isteni erény-sugár, mely fényével betölti a tudatunkat. Energia, mely áthatja a dimenzionális tereket és bennünk egyfajta hajtóerőként érzékelhető.

Olyan mint a szél… ha vitorlába fogjuk, haladhatunk általa, eljuttat egyik helyről a másikra.

Már régóta tudjuk, hogy minden energia. Látható vagy láthatatlan formában de rezeg. Az egyetemes energia megnyilvánulási formáit éppen ezek a különböző rezgésben lévő erők képviselik.

Az akarat az impulzív rezgéstartományban képviseli a teremtést, annak energiáját, azt a megnyilvánító erőt, ami által Isten meg tudja élni önmagát a mi tudatunk által itt a Földön.

Az Akarat ezáltal az isteni Teremtő Erő megnyilvánítója!

A teremtő idea (a van-ság), csak az akarat kinyilvánítása által élhető meg. Az akarat teszi a van-ságot Életté! Isten a saját akarata által vált a VILÁGGÁ, amit most általunk él…

Az akarat itt emberként szervesen hozzákapcsolódik az életünkhöz, hiszen azt az erőt látjuk benne, mely segíti önmegvalósításunkat, önmagunk kifejezését. Ezt hívjuk tevékeny akaratnak.

Az akarat tudati szempontból kicsit másképp látható: mert ez az erő az, ami lehetővé teszi, hogy tudati részeink összekapcsolódjanak, a szellemi és a lelki itt, a fizikai testben egyesüljön. Ezt hívjuk képzeleti akaratnak.

A magyar nyelv csodáját felidézve, a „Képes rá” kifejezés pontosan erről szól. A tudati akarat koncentrációjáról, mely egy fizikai dolog megteremtésére (elérésére) irányul.

Az akarat mint erő, a gondolat és az érzelem energiáinak megnyilvánítója, kicsit olyan mint a „végtermék”.

Egy példával élve: az asztalos mester a gondolatával kitalál egy széket (van), érzelmi energiájával szeretné megteremteni (vágy) és akarati erejével ad teret a megvalósulásnak, azaz kifaragja és összerakja (életre hívja).

Ahány szinten (dimenzióban) létezem, annyiféle akarati erőm is van. Igazából az akarat az, mely akar bennem élni, ott ahol éppen vagyok.

 

memory

 

Az akarat szintjei:

Szellemi: a kép, az idea - SZERETET

Lelki: a szín, az érzés - BÖLCSESSÉG

Fizikai: a forma, az érzékelés (érzékszerveink által) – ELFOGADÓ AKARAT

 

Energetikailag, az emberi megélés kapcsán a test rendszereiben (a többi mellett) két olyan fontos energiaközpont segít ebben nekünk, mint a hasi csakra és a torokcsakra.

A hasi energiaközpontot az önmegvalósítás csakrájának is nevezik, mert onnan tudjuk az életenergiát egy adott cél elérésére összpontosítani. Fizikai cselekedetek által élem meg önmagam… A példamutatás pont ezen akaratnak az átadása!

A torok-központot pedig az önkifejezés csakrájának szokták hívni, mert a szavak megvalósító erejével teszi érthetővé a szellemi és a lelki akaratot. El tudom mondani, mit gondolok és érzek… Az ima és a kedves szavak ezen erő kifejezői.

Ezen akaratoknak van visszaható ereje, mely bennem ugyancsak egyfajta saját akarati energiát vált ki: a fizikai akarat megvalósulásának tudatosítása, pl. egy szép szobor megcsodálásával, lelki és szellemi erőt hoz létre az általa indított érzelmek és gondolatok képében. Ugyanígy kiválhatja bennem ezt egy ének vagy bármilyen más hangzás.

Így láthatjuk, hogy az akarati erő, minden teret áthat és folyamatosan összeköti őket egyfajta oda-vissza áramlásban. Ennek visszaigazolása bennünk az egészséges büszkeség, amikor elismerjük saját teremtő hatalmunkat (pl. egy jól végzett munka után).

Mi segíti bennem ennek az akaratnak a felismerését és helyes működését?

Olyan kérdések, melyekkel saját magamnak választ adva, őszintén, utat mutathatok az akarat megnyilvánulásának: Valóban ezt akarom? Ettől boldogabb, megelégedettebb leszek? Mikor kell akarnom, és mikor nem? Ha akarok, hogyan és mikor akarok jól? Igazából ki is akar bennem, a szív vagy az ego?

 

Az akarat szellemi szinten az isteni törvény beteljesülése, a KARma.

Ez az a tevékeny törvény ami „ad” és „elvesz” Isten KAR-ja által. Ez Isten Akarata.

Ez addig van hatással ránk, míg ego-s akaratunkat éljük, és elmebeli meggyőződéseink szerint cselekszünk. Amíg azokat a vágyakat részestjük előnyben, melyek a legnagyobb karma-teremtők, mert ragaszkodnak, megkötnek.

Abban a pillanatban amint ezt felismerem és képes vagyok átadni az irányítást a jelenlét „magasabb rendű” akaratának, és megnyilvánulásaimat, tetteimet nem a haszon vagy a dicsőség vezeti, hanem az igazság (ami helyes) az adott pillanatban, akkor átadom az akarat irányító erejét Istennek. Ebben az esetben van az, amikor Isten akar általam.

Isteni akarat akkor van, ha én átengedem magam annak az erőnek, ami általam éli meg Önmaga teljességét.

 

sárga rét

 

A lelki akarat a tudás, mellyel meg szeretném élni, be szeretném teljesíteni a vállalt sorsot. A lelkemben lévő tudást az akarat köti össze azzal az elfogadással, melyet én emberként élek a sorsom által. Emberi akaratom által vagyok képes befogadni a tudást, mely elhozza nekem a megértést és visszakapcsol újra az elfogadásba.

Tehát akarat nélkül nem létezik elfogadás. Ez az elfogadás viszont a szellemi akarat által teljesedik be. Ehhez azonban fel kell lépnünk az akarati magasságokba (ami valójában már nem is írható le az emberi filozófiákban ábrázolt akarattal)…

Az akarat lépcsőfokai végigkísérik emberi, lelki és szellemi szintjeinket is.

Az ember alapjaiban először is élni és túlélni akar. Ez az ego szintjén működő vágy-vezérelt akarat.

Amint ez biztosítva van, máris biztonságot, hatalmat, rendet, sikert, boldogságot vágyik az akaratával.

Ha ez is teljesül képes csak magasabb szempontokat figyelembe venni, és az akarati figyelmét a lelki szintek felé fordítani.

Itt a lelkies akarat a harmóniára, békességre, önismeretre, az alkotásra és a globális megelégedettségre irányul. Mivel még mindig célja van, ezért ez az emberi akarat magasabb aspektusa.

A lelki akaratra való áthangolódás az jelenti, hogy én azt szeretném, amit a lelkem akar bennem.

Itt jutunk el a szellemi akarat előszobájába, ami már semmit nem akar megváltoztatni, egyszerűen az egységet szeretné megtapasztalni.

Ez még mindig csak szellemies gondolkodás, hiszen ennek is van tárgya.

Akkor érjük el a legfelső lépcsőfokot, amikor tisztán ki tudjuk mondani: „Legyen meg bennem Isten akarata”, vagy „Legyen meg a Te akaratod!”.

Itt eltűnt a tárgy, a minőség, a forma. Kötetlen, szabad és elvárás nélküli…

 

gyermeki én

 

 Nézzük akkor a szabadságot…

 

 Mi az, hogy szabad? Egyáltalán milyen szabadság létezik?

 

A szabadság szintjei:

Testi szabadság: kötetlenül használhatom a testemet, kedvem szerint.

Lelki szabadság: szabadon fejezhetem ki az érzéseimet.

Szellemi szabadság: szabadon gondolkozhatom, álmodozhatom.

 

Ha bármelyik gátolva van bennem vagy általam, már nem lehetek szabad. De honnan tudom, hogy tényleg szabad-e az amit teszek, vagy csak én képzelem annak?

A szabadság nem azt jelenti, hogy azt tehetem amit akarok, következmények nélkül… hiszen ez nem szabadít fel a visszaható tényezők (a karma) alól. Ez nem szabadság, ez választás. A választás pedig mindig jár valamilyen következménnyel, azaz nem lehetek szabad, mert valami kényszerít: ez vagy az.

Amint választok valaminek ugyan a birtokában leszek, a másiknak viszont nem, tehát megbontom az egységet... akkor máris vágyom a másikra, hogy visszakapjam a teljességet.

Ugyanakkor a választásom által ismerem fel, mi az, amire szükségem van, és mi az, amire nem?

Egy érdekes felimerés, ha megkérdezed magadtól, hogy "itt, most, ebben a pillanatban mirevan szükségem?", és őszintén megadod rá a választ, érdekes dolgot fogsz tapasztalni...

A szabadságot nem köti a választás kényszere, nem a vagy-vagy, hanem az is-is dimenziójában él.

Megint egy magyar kifejezés: "Élni, és élni hagyni…"

 

egyensúly

 

 

Hiszen a szabadság csak szabad szeretne lenni, azaz mentes minden kötöttségtől. Vágyak, ragaszkodások, elvártások, megfelelések és előrevetítések nélkül.

Visszajutottunk az akaratnál kifejtett végkövetkeztetéshez, ahol ugyancsak eltűnt a vágy, a minőség, a forma, minden, amihez kötni lehet.

De hát hol lehet ezt megvalósítani? Itt a JELENBEN! A MOST-ban.

Emlékezz csak a korábbi kérdésre: Itt, most, ebben a pillanatban mire van szükséged? - Semmire, hiszen mindenem megvan, ami én vagyok!

 

Ez az, amikor tudatában vagy önmagadnak és minden tevékenységednek. A szabadságot csak ez a tudatosság képes megadni neked.

A szabadság megélésének van egy szükséges tényezője és ez a felelősség. Akkor lehetek teljesen szabad, ha önmagamért és minden teremtésemért, legyen az gondolati, érzelmi, akarati, vagy már cselekedeti, felelősséget vállalok.

Ez a felelősség pedig megtart engem a szabadság erejében… hiszen tudom, és vállalom, hogy mit teremtek.

Emberként, elme vezérelten nem tudhatom, hogy az isteni akarat milyen utat kíván bejáratni velem, azaz Isten mit szeretne megélni általam, hogyan szeretné tapasztalni magát. Ezt csak akkor érthetem meg, ha megélem és szabadon tapasztalom.

Szabad akarat akkor létezik, ha értem és élem a teljesség által adott lehetőségeimet, és akaratom nem egy emberi illúzió, hanem a totális igazság vezérlését élvezi.

A szabad akarat már nem teremt karmát, ezért szabad. Nincs megkötő tényező, nincs kényszerűen visszaható erő. Nem a végcél vezérli, hanem a tapasztalás.

 

Ezt nevezzük úgy, hogy vágy nélküli cselekvés!

 

Ez tehát nem azt jelenti, hogy ne legyenek emberi céljaink, hogy csak vegetáljuk végig az életet, csak ne kössük be magunkat egy előre meghatározott és elvárt végkifejlet kocsija elé.

Ez nem azt jelenti, hogy emberként egy tutyimutyi, lehetetlen alakká kell lennie valakinek ahhoz, hogy megvalósítsa a szabad akaratot, hanem egyszerűen felismerve önmagát, képes lesz kilépni az ego vezérelte, vágyak irányította szerepekből, és felelőssége teljes tudatában, a pillanat erejében (akkor és ott) megéli mindazt, amit Isten, a magasabb tudat megad számára.

 

Ennek folyamatos tanulására és megtapasztalására vagyunk itt mindannyian… csodás tudatosodást kívánok!

 

Áldással

Pusztai Orsolya

www.kristalycsakra.hu